élete

Wildner Ödön (1874-1944) sokoldalú értelmiségi volt: író, irodalomkritikus, szociológus, műfordító, filozófus, közgazdász, várospolitikus és magas rangú székesfővárosi tisztviselő.

Főbb életrajzi adatok és pályaív:

• Hivatalnok és politikus: 1898-ban lépett Budapest szolgálatába. 1911-től fővárosi tanácsnokként a szociálpolitikai, majd a közoktatási ügyosztályt vezette. Jelentős szerepe volt a Fővárosi Könyvtár (ma FSZEK) létrehozásában és fejlesztésében.

• Közéleti tevékenység: Szoros kapcsolatban állt a Társadalomtudományi Társaság, illetve a Huszadik Század című folyóirat körével (Jászi Oszkár, Szabó Ervin stb.), publikált 1900-tól a Budapesti Szemlé-ben, a Huszadik Század-ban és más folyóiratokban. Bárczy István polgármesterrel közösen fontos értelmiségi folyóiratot (Új Népmívelés, később Új Élet és Népművelés címen) alapított és szerkesztett (1906-1918). Tolsztoj halálakor - tiszteletére – 1910-ben különszámot szerkesztett.

• Törés és újrakezdés: A Tanácsköztársaság után (47 évesen) nyugdíjazták, ekkor fordítóként, illetve a Rózsavölgyi, majd a Révai Testvérek kiadóvállalatok irodalmi tanácsadójaként dolgozott. 1923-1926 között a kiadók szervezetének (ma: Magyar Kiadók és Könyvkereskedők Egyesülete) első vezetőjeként tevékenykedett. 1926-ban visszatért a főváros szolgálatába, ahol 1937-ig a Fővárosi Jogszabályok Gyűjteményét szerkesztette, miközben számos nemzetközi konferenciát képviselte Budapestet (urbanisztika).

Szellemi munkássága:

• Műfordítás: Kiemelkedő műfordítói tevékenységet végzett. Ő fordította magyarra többek között Nietzsche főművét, az Im-ígyen szóla Zarathustrát, valamint Swift, Dickens, Emerson, Goethe, Turgenyev és mások műveit. Főtitkára volt a hazai Goethe Társaságnak.

• Szakírói tevékenység: Számos tanulmányt írt az irodalomtudomány (Ibsen, Gorkij stb.), a közgazdaságtan (Társadalmi gazdaságtan 1-2. k.), filozófia (könyv Nietzsche fiatalkori munkásságáról) és Budapest közigazgatás-története témakörében.

• Történeti kutatások: Élete végén jelentős összefoglaló műveket írt Budapest és Pest-Buda közigazgatásának 19. századi történetéről, melyet ma is gyakran használnak a történészek. A fő művének szánt egyetemes művelődéstörténetének kézirata Budapest ostrománál szétszóródott.

Összességében Wildner Ödön a 20. század első felének meghatározó „polihisztor” jellegű alakja volt, aki a közigazgatási szakértelmét ötvözte széleskörű humán műveltségével és társadalomtudományi érdeklődésével.

Wildner Ödön a Wikipédián.